114 Megtekintés 2 Perc

Apokrif történet

APOKRIF TÖRTÉNET,
mely megesett 1849. november 20-án,
ezen a napon találkozott Garay János
Tompa Mihállyal a Széchenyi lánchíd avatásán

 

Egybe forrasztották az ország kettészakított szívét,
kőcsipke és vastraverzek láncra fűzött arabeszkje –  
nyújtott karral áll a híd Pest és Buda között,
Széchenyi álma merészen ível át a Duna fölött – 
gondolja Garay János.
Haynau katonáit némán fürkészi,
a bámészkodók soraiban tekintete ismerős arcot,
barátot keres,
de nem lát senkit,
akihez odaléphetne.
Az aradi vértanúk emlékét őrző szíve riadtan dobban –
vajon hol van Széchenyi,
hova vitte sorsa?
Talán jobb, ha nem látja,
mily fekete lett a folyó tükre-sodra.

(Előző év nyarán – az utolsó elem beemelését tartó
csigasor vonólánca elszakadt, vitte magával a hidat,
Széchenyi is a vízbe esett, de sikerült kiúsznia.)

Vonulnak fegyelmezetten a katonák,
nincsenek lengedező, ünnepi zászlók,
magasztos avatást méltató beszédek.
Megpillantja a szekszárdi az álldogálók között
a poétát, Tompa Mihályt.
Elindul lassan feléje,
kezét nyújtja,
karját emeli meleg ölelésre –
(si) Deus pronobis, quis contra nos –
suttogja a költőtárs fülébe.

Mire Haynau és katonái
a híd budai lábához érnek,
gyászos dalra gyújtanak a felhők,
siratják a hazát, a népet.

Böszörményi Zoltán Aradon született 1951-ben. „József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja- díjas költő, író, szerkesztő. Torontóban , a York egyetemen  filozófiából  diplomázott, majd évekig üzletemberként járta a világot. Első zsengéi még kisiskolás korában jelentek meg a Napsugár című gyermeklapban. Kolozsvári iskolaévei idején és költői pályája kezdetén Lászlóffy Aladár , Kányádi Sándor , Bálint Tibor és Fodor Sándor volt a mentora. Versei ,  riportjai , cikkei a romániai magyar sajtóban, az  Ifjúmunkás ,  Előre (napilap, 1953–1989) ,  Korunk ,  Utunk ,  Művelődés hasábjain jelentek meg. Torontóban szerkesztette a helyi rádió heti egyórás magyar adását. Két évig a CBC (Canadian Broadcasting Corporation) torontói tudósítója volt. Első verseskötete, az Örvényszárnyon 1979-ben jelent meg, a második, a Címjavaslatok 1981-ben, szintén  Bukarestben. Az Aradon megjelenő, öt romániai megye magyar lakosságához szóló  Nyugati Jelen napilap tulajdonosa, évekig főszerkesztője; az anyaországi, kisebbségi és nyugati magyarságot összekötő  Irodalmi Jelen  nyomtatott és elektronikus folyóirat, valamint könyvkiadó alapítója (2001) és főszerkesztője. Az ezredfordulótól sorra jelennek meg újabb verskötetei, és prózaíróként – regények és novellák szerzőjeként – is bemutatkozik. Műveit számos (többek között angol, francia, német, orosz, lengyel és román) nyelvre fordították le.” (Forrás: Wikipédia)