265 Megtekintés 5 Perc

Légy ott, de minek?

Tompa Mihály mindenképpen ott akart lenni, végtére is egyszer rakják le azt a soha többé emberi szem elé nem kerülő fene nagy alapkövet. Úgy vélte, ez az utazás meg se kottyan majd egy huszonötéves ifjúnak. Rimaszombatról pirkadatkor, egy Fülekre tartó szekérre ülve indult el, a sötétedés Salgótarjánban érte utol, ott éjszakázott. Másnap Szécsénynek vette az irányt, gyalogosan, de hamar utolérte a szerencse: egy vándorszínész társaság echósszekerére kapaszkodhatott föl. A településen éjszakázott Tímár uram fogadójában. Früstök után Balassagyarmatnak vette az irányt, boroshordókat szállító kocsi ülésén rázkódva. Rétságot másnap vette célba, Vácra két nap múlva érkezett egy postakocsi bakján ücsörögve. Egy napja maradt, hogy augusztus 24-én reggelre elérje Pestet. Volt, hogy gyalogszerrel, volt, hogy kocsiderékban, de végül célba ért.

Garay János ugyancsak nekiveselkedett a fárasztó útnak, ha már hírét vette, hogy a Légyott kedvéért és Vass Tibor uram elrendelésére neki is jelen kell lennie a Lánchíd alapkőletételénél. Dunaföldvárig négyökrös szekéren döcögve araszolt, odaérkezve pedig betért a Háló Fogadóba, ahol elalvás előtt csípős halászlével tömte ki bendőjét. Hogy a fogadós felesége miképp gabalyodott a hálójába, arra nincs semmiféle magyarázat. A hajnal már a Duna partján találta, s miután fölfrissítette magát, Pentele felé indult. Már fönt járt a nap, amikor helyet szorítottak neki egy homokfutón. Ezen utazva, a mellette ülő kisasszonykát ölelgetve érkezett meg Rácalmásra, ahol egy éjszakát töltött el egy jószándékú halász otthonában, sült keszeggel búcsúztatván a napot. Épp csak pirkadt, amikor elköszönt a gazdától és családjától, megfogadván, hogy ami éjjel történt a csinos menyecske szobájában, még Vass Tibor uramnak se fogja elmesélni. Ráckevéig csizmáját koptatva gyalogolt, ott egy kikapós asszonyság csalta lépre, és mivel ez a lép kedvére való volt, nem állt ellent neki. Szigetszentmiklósra előbb érkezett meg az ágyakban történtek híre, mint ő maga, így aztán csak rajta múlt, hogy a falu szélén ácsorgó három menyecske közül melyiket választja. Szerelmi kalandjairól ennyit és ne többet, bízzuk a mesét az Obsitosra, aki Szekszárdtól Budáig szorgosan jegyzetelt. Ami biztos: hogy mesém minden szava igaz, ez abból is tudható, hogy Merwerth Ignác uram egyvégtében rátüsszentett mindegyikre.

Hogy a Légyott és Vass Tibor uram elvárása és óhajtása ennyi utazgatás és szerelmi kalandozás után sem teljesült, jelesül: hogy mégsem találkozott Garay János és Tompa Mihály, annak egyszerű oka van: Garay János Budára, Tompa Mihály pedig Pestre érkezett meg, és a Lánchídnak ekkor még nyoma és árnyéka nem, csak terve volt, átkelésre alkalmas felülete szemernyi sem. Ne szépítsük a dolgot: azt sem tudták, hogy egyikük a pesti, másikuk meg a budai parton álldogál, és mindketten Hernádkakot és Vass Tibor uramat átkozták, aki még arra sem méltatta őket, hogy a Légyott és a találkozásuk érdekében oda rendeljen egy ladikos halászt.

1947-ben, Deszken született. Általános iskola: Deszk, középiskola: Vedres István Építő-ipari Technikum, Szeged. Elismerései, díjai: Karinthy Frigyes-emlékgyűrű (1988), Szalmaszál a Hajléktalanokért (1996), Pulitzer-díj (2000), Hajléktalan Emberért díj (2006), az Ambassador Klub Életművért adományozott aranygyűrűje (2006), Aranybölcsős díj a Nagycsaládosok Egyesületétől (2011), Aphelandra-díj – a humanista civil kitüntetése (2013). A Litera-Túra Irodalmi oldal Művészeti díja (2018), Radnóti Miklós díj (2023), Pro Urbe – Szegedért díj (2023). „Életem történései dióhéjban: 1958 óta verselek, 1962 óta szerepelek pódiumon, Szegeden a Modern és Minerva Színpad amatőr színjátszója voltam. 1964-től a Délmagyarországban, majd a Szegedi Egyetemben jelennek meg karikatúráim, majd Kaján Tibor közli rajzaimat az Új Tükör hetilap Ceruzahegyező című rovatában. 1968-ban született lányom neve Mónika. 1969-ben házasságot kötöttem Szulcsán Juliannával, 1970-ben született meg a Lányom, Natália. 1973-ban kezdődött a humorista pályám, 1982-ben a II. Humorfesztiválon győztesként kaptam meg a Magyar Rádió Fődíját. A fővárosba szerződtem, a Mikroszkóp Színpadhoz. 1983-tól újra szabadúszó előadóművészként jártam az országot, de eljutottam Európa összes külhoni magyar közösségéhez, és többször turnéztam Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban. Humorista pályám során szóló nagylemezeim jelentek meg, és a Rádiókabaré sikerlistáiból készült bakelit lemezeken is hallgathatók a monológjaim. DVD-im: Best of Bandó (Válogatás), Bandó Quijote (1988-as önálló estem Mosonmagyaróváron, a Művelődési Központban készült egyetlen megmaradt felvétele.) A kabaré világából A szalontüdő című mini novellámmal 1988-ban léptem át és be az irodalom világába. A novellából Szalontüdő címmel, Szirmai Márton rendezésében kisfilm lett, s 2006-ban elnyerte a Magyar Kritikusok Fődíját, 2007-ben pedig megosztott fődíjat kapott Siófokon, a filmszemlén. Első komoly sikerem az András könyve – Fordított teremtés, melynek előszavában Hankiss Elemér azt írta: „Néhány száz éve minden bizonnyal megégették volna azért, amit ebben a kötetben kifejt.” Első regényem, a Sosemvolt Toscana ritka pályát futott be: tizennégy kiadás, harminchárom-ezer példány. Főhőse Halász Bódog, a hasnyálmirigyrákkal küzdő író, és várandós lánya. Kettős csata a halállal és az életért. A Míg meg nem haltak című kötete idősek ápolásáról írott novellafüzér, elő- és utóhangolásában sorsomról is vallok: „Tojáshéj élet, porcelánlét, kérészröppenés, ki tudja, mit hordozunk magunkban, honnan is sejthetnénk azt a bizonyos végső pillanatot? […] A gondolat rögzülése akkor tiszta és igazi, ha rosszul választott szavakkal nem rongáljuk szét, ha kerek mondatok-ban is csak nehezen visszaadható, ha csiszolatlan, nyers és formátlan, akár az Isten.” Az 1989. év elején a hajléktalanokat segítettem, és létrehoztam az ország első hajléktalanotthonát Budaörsön, egy régi barakképületes laktanyában. 1990-ben Orfűre költöztem, és egy évig voltam a falu polgármestere. 2010-ben kedvesemtől, Obernyik Ritától megszületett a kislányom, Gvendolin, 2013-ban váltam el, 2015-ben pedig házasságot kötöttünk Ritával. Mintegy 20 felnőtt és 20 gyermekkönyvet írtam és adtam ki, cégem, a Szamárfül Kiadó gondozásában. Verseimet megzenésítették, és CD-n kiadták: Szélkiáltó, Énekmondók, Alma, Hol-ló, Halász Judit, Tamás Éva, Palinta, Bergengóc, 24 versemet pedig én éneklem, a Tölgyből van a fakutya című, Kalákával közös CD-men, Radványi Balázs muzsikájával. Gyermekeknek írt verseim a szüleiket is megérintik, mondják szavalóversenyeken és beszédtechnika-órákon, olvashatók tankönyvekben. Háy János és Szabó T. Anna az egyik kötetem ajánlásában verseimet Petőfi, Weöres és Tamkó Sirató művei mellé emelik. Felnőtt olvasóknak írt köteteim: Úton-útfélen (1986); Vészfék (1997); Bevezetés I–II. (1990); Úton-útfélen (szűkített-bővített kiadás, 2000); Könyv azoknak, akik utálnak olvasni (2001); Ízes beszéd (2003); 333 haIQ (2005); Kalandárium (2005, 2006, 2007); Sosemvolt Toscana (2006); Nagy Bandó világa (2007); Kabaré-sikerlista (2007); Furcsa pár-beszéd (Sándor Györggyel, 2007); Gondolatélesztő – Füveskönyv (2010); ÖT HÉT ÖT haiku (2010); András könyve I– II. (2001, 2002, 2010); Isten bikiniben (2010); Egyedül állok (2012); Vár rád Toscana (2011); Nagyon fájl (2012); Orfűi medvehagyma kincseskönyv (2006); Murphy törvénykönyve amatőr teniszezőknek (2012); Míg meg nem haltak (2015); Arankakor (2017) Hát kik ezek? – válogatott publicisztikák (Wesley Kiadó, 2018). Gyermekeknek és szüleiknek szánt könyveim: Családi szókincstár (2000); Madarak tolláról (2004); Fából vasparipát (2005); Gyöngykaláris (2006); Szappanbuborék (2007); A táltossá lett kiscsikó (2007); Kicsinyek könyve (2007); Keresztnévsor (2008); Szivárványhíd (2008); A Kiskalácsai királyság (2008); Ringató (2008); Ami a bögyünkben van (2009); Nagyapám, nagyanyám és a vakond (2009); A világjáró kiscsikó (2010); Egyik kutya, másik is (2010); Hetvenhét macskajaj (2010); Bandó mondókák (2010); Százszorszép (2012); A Varázspadlás lakói (2012); A hangyabanda nagy kalandja (2013); Lexi már olvas (tankönyv, Csabay Katalinnal, 2010); Verselő betűk és számok (2013); Magyarország, én is szeretlek! (2014); Dinoszauruszok verses meséje (2015); Csodás Kapolcs (2016); A kis herceg visszatért (2015); Micsoda cirkusz! (2022).