Tompa plusz Petőfi plusz
Berekfürdő

Tompának Hernádkára, Petőfinek Hernádlakra kézbesítik
ugyanazon a napon a sehívóparancsot.

Az egyik legenda szerint ugyan a nap lemegy már,
mire a postássenő a sehívással a Borfalóhoz odaér,
viharlámpával vizsgálja Erdei lak–

Petőfi
pompás e remetelak ahol most lakom
szép kies tájra néz az ablakom
én meg a szép gazdasszony kék szemébe’
azt fürkészem hogy benne tűz ég-e

Hogy Kak mivégre kapta szép nevét –
nem tudhatom.
Mit gondolok – inkább nem mondanám ki.
De úgy történt, mint egykor három nagyság,
találkozánk a Hernád Kakján,

Egy feltételezett vidéki móka:
mozdul képzeletünk konok vonója, s
tódítván eleven poéta-képet
húron játszi valót hitetve réved.

Egy barátság újrateremtése
tizenhárom fűből készül a főzet
legyen elég ennyi, elhagyatott
erdei lak az én otthonom, kertjéből
szedem hajnalhasadáskor,
idd csak meg, én addig elmesélem,
hogyan eshet meg ilyesmi:

Szalmafödelét beárnyékozza hűsen
Susogó erdőség rezgő lombozatja,
Min magát a vígan fütyölő rigófaj
És a búsan búgó vadgalamb ringatja.