Szalmafödelét beárnyékozza hűsen
Susogó erdőség rezgő lombozatja,
Min magát a vígan fütyölő rigófaj
És a búsan búgó vadgalamb ringatja.
Nincsen itten rabság, nincsen itten urkény,
Mely parancsolatját mennydörögve adja;
Csak az égiháborúnak zeng koronként
Istentiszteletre buzdító szózatja.
Közel vagyunk egy sörgyárhoz,
érezem a malátaszagot,
a Fontos pénzes verset
elzengem egyszer Hernádkakon.
A kis csermelyt rácsos ajtajánál
Át sem kell röpűlni a madárnak;
Habtalan fut, szótalan fut, benne
Tarka pintyek lépegetve járnak.
És ha éjjel a lak ablakából
Mécskanócok fényt lövelve égnek:
És lelkemben nyugtató hit éled:
Nem halt meg, csak alszik itt az élet!
0:00 / 0:00
Tompa plusz Petőfi
