Rőczei György képzőművész, könyvkiadó, avantgarde alkotó, tanár, jóbarát, teoretikus, örök kritikus és recenzens, aki ironikusan és önironikusan tudott bírálni és értékelni, a pótolhatatlan avantgarde mindenes, akihez mindig lehetett fordulni tanácsért, ötletért, egy-egy megnyugtató beszélgetésért, Rőczei György, Rőczei Gyuri elment közülünk, ismeretlen szférába távozott, nincs már itt, velünk, itthagyott minket.
„Itt vagyok, itt vagyok,
édes fijjam, Tompa,
ne légyen, ne legyél
vélem oly goromba,
kérem már, kérem már,
szépen mosolyogjon,
emígyen, emígyen,
enyhítse a gondom.”
Elfutni valami elől. Ami vállalhatatlan. Ami rossz.- Menekülni. Bele az irodalomba. Az írásba, vissza. A mostani Jelenlét-összeállítás ilyesmi. Mintha nem akarnánk tudomást venni a körülöttünk levő világról. Jó kicsit elszakadni. Vers, próza, mindegy, hogy miről. Csak […]
